Gödöllő város Pest megye északi részében, a Cserhát vízválasztó vonalának nyugati lejtőjén, a Gödöllői-dombság területén, a Rákos patak partján, a fővárostól északkeletre 25 km-re fekszik.

Gödöllő környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott terület volt. Találtak itt bronz-, avar- és népvándorláskori emlékeket is. A honfoglalás utáni időkből számos nyoma van a magyarok letelepedésének. Írásos dokumentumok a település múltjáról a XIV. század elejétől vallanak. A lakóparktól 1 km-re Babat pusztán Árpád-kori falusi templom romjai találhatóak.

Az első, 1349-ből származó oklevél még pusztaként említi, míg a korabeli okmányok a szomszédos Besnyőt már népes községként tartják számon. A régi iratokban Gudullur, Gödöle, vagy Gedello változatokban szerepel. A település jelenlegi nevének eredetéről, jelentéséről máig sem született mindenki számára elfogadható magyarázat.

A török uralom idején feldúlt település a XVIII. sz. közepén a Grassalkovich-család birtokközpontjaként vált ismertté. A nagy változásokat Gödöllő életében az új birtokos, Grassalkovich Antal (1649-1771) hozta, aki az akkori Magyarország egyik legnagyobb főura volt. 1741-ben megkezdte főúri lakhelyének építtetését. A kastélyt több szakaszban építtete fel. Mai formáját az 1752-től 1759-ig tartó építési periódus alatt nyerte el. Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként jelenleg is Gödöllő legfőbb nevezetessége.

A Grassalkovichok nevéhez fűződik Gödöllő legtöbb, ma már műemlékként kezelt építészeti nevezetessége, a Mária-oszlop, a Kálvária, a búcsújáró helyként ismert máriabesnyői templom és a kapucinusok rendháza, a babati istálló-kastély és számos más szép létesítmény. A nagyarányú, igényes építkezésekhez és a magyarországi viszonyokhoz képest fejlett uradalmi gazdálkodáshoz sok szakemberre és munkáskézre volt szükség, ezért a foúr német és szlovák családok letelepítésével gondoskodott a hiányzó munkaerőről. A betelepülések révén Gödöllő lakossága 2000 főre emelkedett. Grassalkovich Antal községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban vásártartási joggal felruházva mezővárosi rangra emelkedett.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Gödöllő is nagy napokat élt át. A tavaszi hadjárat során a magyar honvédek 1849. április 6-án Isaszegnél győzelmet arattak. Ezt követően Kossuth Lajos és tábornokai a gödöllői kastélyban szálltak meg. Az itt tartott haditanácskozáson már felmerült a Habsburgok trónfosztásának, Magyarország függetlenségének gondolata, amit az országgyűlés 1949. április 14-én Debrecenben mondott ki.

Gödöllő arra is büszke, hogy itt született 1795. június 23-án Török Ignác, a Grassalkovich-uradalom jószágigazgatójának fiából lett magyar honvéd tábornok, aradi vértanú. 1816-tól a császári hadseregben szolgált. Hadmérnöki akadémiát végzett. 1849. január elejétől Komárom várának parancsnoka, tábornok, 1849 májusától a honvédség hadmérnöki karának helyettes, júliustól főparancsnoka. Aradon kötél általi halálra itélték és 1849. október 6-án kivégezték.

A gödöllői uradalmat 1864-ben eladták egy belga banknak. Ettől a banktól vásárolta vissza a magyar állam 1867 márciusában, s a kastéllyal együtt koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Gödöllő ezzel a királyi család kedvelt nyaralója lett, ahol Ferenc József és felesége, a közvetlensége és magyarbarát érzelmei miatt méltán népszerű Erzsébet királyné gyermekeikkel együtt gyakran és szívesen tartózkodtak.

Gödöllő 1884-ben lett mezővárosból nagyközség. A királyi család jelenlétén kívül a terület természeti adottságai és jó levegője tette egyre népszerűbb nyaralóhellyé Gödöllőt. A századfordulón kezdett kialakulni a község agrárjellege. A koronauradalmi területeken ekkor alapított mezőgazdasági tanintézetek és mintagazdaságok jogutódjai ma is működnek. A századforduló Gödöllője a magyar művészet történetébe is beírta nevét. 1901-től 1920-ig itt működött a magyar szecesszió egyetlen szervezett művésztelepe. Ebben az időszakban indult meg a középiskolai oktatás a községben. 1911-ben nyitotta meg kapuit a minorita rendiek gimnáziuma, 1924-re pedig felépült a premontreiek gimnáziuma.

1920-tól Gödöllő életében a királyi időszakhoz hasonló évek következtek, mivel a kastély Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett. Horthynak köszönhetően lett Gödöllő az 1933-as Cserkész Világtalálkozó helyszíne. A IV. Jamboree keretében 54 nemzet több mint 26000 cserkésze táborozott a községben. 1939-ben szintén itt rendezték meg a Leánycserkész Világtalálkozót.

Teleki Pál sírja a máriabesnyői temetőben található. A II. világháború után új irányt vett a község fejlődése. A kastély egy részében szovjet alakulatok állomásoztak, nagyobb részében szociális otthon működött. A várossá válás folyamatának első lépéseként 1950-ben megkezdődött az 1945-ben Budapesten alapított Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költöztetése, a megszüntetett premontrei intézet épületeibe. Ez a település századforduló óta formálódó agrárcentrum-jellegének erősítését jelentette, s a mezőgazdasági intézményhálózat további bővülését eredményezte. Még ebben az évben felépült a Ganz Árammérő Gyár, amit aztán még több ipari üzem telepítése követett, ami jelentősen megváltoztatta a község arculatát.

Gödöllő 1966. január 1-én városi rangra emelkedett. Ekkor kezdődött meg a város jelenlegi arculatának kialakulása. Kultúrális életében jelentős szerepet tölt be az 1981-ben megnyitott Művelődési Központ, amely régi művészeti hagyományokat folytat. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Máriabesnyő római katolikus kegyhely, amelynek központja a barokk stílusú templom és rendház.

Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás Gödöllő életében is jelentős változásokat hozott. A politikai változások lehetővé tették, hogy újra megkezdjék működésüket az egyházi iskolák. Visszatértek Gödöllőre a premontreiek, visszakapták máriabesnyői rendházaikat a kapucinusok és a Salvator Novérek.

Gödöllő még most is a parkok városa, azonban ma már nem csak természeti adottságai, történelmi múltja és jeles muemlékei teszik nevezetessé, hanem a felgyorsult urbanizáció, az egyetem és a köré települő mezőgazdasági profilú kutatóintézetek tevékenységének köszönhetően nemzetközi hírű tudományos-oktatási centrum.

További információkat találhat a kedves látogató ha ellátogat a: www.godollo.hu oldalra, mely a város honlapja.